Az idő ma kifejezetten gyönyörű volt, de még annál is szebb. :) Szégyenszemre egy hónap kellett ahhoz, hogy megtudjam, hogy 50 m-re a kolitól a német Rózsadomb kezdődik. Pedig egy ártatlan kis környékbeli sétának tűnt az egész az elején, eredetileg a közelben lévő tavat szerettem volna megnézni.
Most következzen sok-sok kép.
Hubertus-see (50 m-re a kolitól)
Aztán közeledett egy vérhattyú.
Még közelebb jött.
De nem adtam neki enni. Folytattam sétámat, de láthatatlan akadályokba ütköztem. Túl sok volt a magánterület, mint például ez is.
"Két út van előttem
Melyiken induljak..." (Sajnos a bal szintén magánházakhoz vezet)
Tavi idill. A színek elképesztőek voltak.
Hoppá, itt valaki gereblyézett.
Beszorultaaaam...
De rossz lehet már itt lakni.
Na és most jön csak a java, merthogy minél többet láttam, annál többet akartam még látni, úgyhogy jó sok utcát bejártam és sok mindent megörökítettem. Csendes kis utcák, hodályok, Mercik, Jaguárok, BMW-k, gondozott kertek, még több tó és még több zöldterület. Tátva maradt néhol a szám.
Sok autókijárat előtt pedig ez a tábla volt kirakva, nyilván csak egy telefon és máris intézkednek a közrendfelügyelők.
A házak között kis út vezet a tóhoz.
Egy emlős, két bogár.
Még egy emlős. (Ilyen Jaguar-emblémát még életemben nem láttam.)
És még egy bogár.
Kedvtelésből tartott Mini.
Valaki elvesztette az óráját.
Egy teljesen átlagos utcakép.
Egy Lexus és egy luxus (BMW). Mi más lehetne, mint az Egyesült Arab Emirátusok nagykövetsége.
Szia Évi!
VálaszTörlésAmikor olvasom a bejegyzéseidet, mindig visszavágyok Dániába:) Az erasmusos élet tényleg fárasztó, már maga az, hogy egy idegen nyelvre kell koncentrálnod egész nap, baromira álmossá tud tenni, de olyan kitörölhetetlen szép emlékeid lesznek, ami meg mással nem pótolható!
Úgyhogy további jó tanulgatást, Berlinezést és tényleg ne maradj ki a programokból, nem érdemes!:P
Puszi