A pénteki napom a beköltözés próbálkozásával, ügyintézéssel és végül sikeres beköltözéssel telt. 11-re értünk a kollégiumhoz (Marci ismét segített, ezért egy egész tepsi süti jár neki, a hozzávalókat már megvettem), de kiderült, hogy csak 2-től lehet beköltözni, így hát a recepciós néni ajánlásával elmentünk az okmányirodába, aminek két bejárata volt. Ez azért fontos, mert először az egyiken akartunk bemenni, de aztán meggondoltuk magunkat és lám milyen jó, mert ellenkező esetben nem találkoztunk volna ezzel:
Hehe, csak Szilvásvárad neve van nyomtatott nagybetűkkel kiírva. :)
Már ezzel a táblával is épp elégedett lettem volna, de neeem, az okmányirodában (lakcímbejelentettem) odajött Viktor (mint később kiderült), hogy hallotta hogy magyarul beszélünk. Ő csak két hónapig van itt kutatóösztöndíjjal, a diplomamunkáját írja. És, mily véletlen, de ő is egri. :) De hogy még lokálpatriótábbak legyünk, ilyen utca is van a közelben:
Miután kiveséztük a Bükk környékét, jöjjön egy kis Alföld:
A boltokban mindenféle fűszerkeverék van, de simán paprika és bors nincs, több helyen is próbálkoztam. Kakaóból és rizsből is csak egyféle. A nagy-nagy bevásárlást már szombaton intéztem, miután pénteken végülis elfoglalhattam a szobámat, mely érkezésemkor még így fogadott, de aztán jól belaktam. :)
A kép alapján kiderül, hogy a szobám a földszinten van :) és nyugat felé néz, így este viszonylag sokáig van természetes megvilágítás, ami nekem nagyon fontos. Az is jó továbbá, hogy az asztalom balról kapja a fényt, ugyanis tanulni csak asztalnál és jó fényviszonyok mellett tudok, erre az egyre nagyon érzékeny vagyok. Ami meglepő, hogy van keresztben egy emeletes ágy (a képen fönt annak az alját látjátok), ezen két ember is vígan elfér, valamint az ágyam alatt van még egy kihúzható ágy, úgyhogy egyszerre három embert is el tudok szállásolni. :) A konyha hűtővel és saját kis szekrénnyel közös és van egy TV-szoba is. És saját postaládám van. Erről jut eszembe, hogy a neveink már ki vannak téve a postaládára és találtam egy Szarvas feliratút is, írtam neki egy rövidke levelet, hogy vajon magyar-e, de még nem válaszolt. Valószínű, hogy még eszébe se jutott megnézni a postaládáját.
Nocsak, Szilvásvárad! :) Dani meg én de szeretjük azt a helyet augusztus óta! :) És persze a nagy macis testvérvárosát is csipázzuk. :))
VálaszTörlés